Ha valaki aktívan sportol, akkor nagyon fontos odafigyelnie a megfelelő étrendre. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha olyan állóképességet kívánó eseményen vesz részt, mint a maratoni futás. Október második hétvégéjén rendezik meg Budapesten a 31. SPAR Budapest Maratont. Ebből az alkalomból kérdeztük Varga Dórát, a Sportorvosi Központ sportdietetikusát arról, hogy melyek a jó teljesítmény fenntartásának az alapszabályai, hogyan tudjuk a felkészülést megfelelő táplálkozással támogatni.

Az utóbbi években egyre többen vesznek részt maratoni versenyeken, de kevés szó esik a maratoni futás esetleges káros hatásairól. A testmozgás jót tesz a közérzetnek, levezeti a stresszt, segít a testsúlykontrollban, így az egészségre gyakorolt jótékony hatását senki sem vitatja. 35 éves kor felett azonban már veszélyes lehet túlzásba vinni az intenzitást, mert ez rendszeres orvosi kontroll nélkül, akár komoly szívproblémákhoz is vezethet. Október második hétvégéjén rendezik meg a 31. SPAR Budapest Maratont, így ennek apropójából kérdeztük Dr. Sztancsik Ilonát, a Sportorvosi Központ kardiológus-sportorvosát, hogy mire érdemes odafigyelni akkor, ha valaki idősebb korban vág neki egy ilyen megmérettetésnek, mit jelez a futás közben hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom, hogyan előzhető meg a nagyobb baj, és mikor érdemes rögtön orvoshoz fordulni.

Minél intenzívebb testgyakorlást végzünk, annál többet lélegzünk oxigénfelvételünk és működő izmaink energiaellátása érdekében. Oxigénfelvevő képességünk azonban korlátozott és egyénileg változó, azaz mindenkinek megvan a maga "maximális oxigén felvételi szintje", azaz VO2 max értéke. Arról kérdeztük Dr. Matusovits Andreát, a Sportorvosi Központ sportorvosát, hogy mit mutat és miért fontos ez az érték a sportban. Arra is kerestük a választ, hogyan mérhető ez az adat, és az eredmények hogyan építhetők be az edzésmunkába a jobb teljesítmény érdekében.

A sportolók számának növekedése, újabb és újabb sportágak színre lépése, a tömegsportok megjelenése és a különböző európai- és világversenyek iránti fokozott érdeklődés a sportot a társadalmi élet középpontjába helyezte. Ezzel párhuzamosan nagymértékben nőtt az edzésmunka, a mérkőzés- és a versenyterhelés is a sportban. Logikusan merül fel tehát az igény a teljesítmény mérése, az edzésmunka optimalizálása, a sportolók egészség- prevenciója, a rendszeres sportorvosi ellenőrzés és rehabilitáció iránt mind az élsportolók, mind a hobby sportolók részéről. Ez a küldetése a nemrégiben megnyitott budapesti Sportorvosi Központnak, melynek orvos-igazgatóját, Dr. Babai Lászlót az intézmény alapításáról, céljairól, az igénybe vehető sportorvosi szolgáltatásokról és diagnosztikai módszerekről kérdeztük.

Továbbra is éles viták övezik a hazai válogatott Feröer-szigetek elleni vb-selejtezőn nyújtott teljesítményét. Sokak szerint, örülhetünk a döntetlennek, míg mások többet vártak az Eb-n, a legjobb 16 közé jutott csapattól. Bernd Storck szerint, a jó teljesítményhez a fizikai erőnlét a legfontosabb, ám ebben drámai eredmények születtek a meccs előtti mérésen. Dr. Matusovits Andrea, a Sportorvosi Központ sportorvosa segítségével elemezzük, hogy mi szükséges ebben a sportágban a jó sportteljesítményhez és ez milyen módszerekkel mérhető és fejleszthető annak érdekében, hogy esélyünk lehessen a győzelemre.

Nemrégiben zárult a riói olimpia, mely sajnos komolyabb sérülésektől sem volt mentes. Az ötkarikás játékokon résztvevő sportolók közül ugyanis többen húzódás, ficam, törés miatt kényszerültek befejezni a versenyt. Ám egy-egy sérülés még nem feltétlenül jelenti a sport karrier, illetve a sportos életmód végét, ugyanis sportrehabilitációval tökéletes felépülés érhető el. A témában Ramocsa Gábort, a Sportorvosi Központ rehabilitációs edzőjét kérdeztük.

A nyári kánikulák után végre elérkezett az idő arra, hogy a sportolás szerelmesei ismét hódolhassanak kedvenc mozgásformáiknak. A hétvégén megrendezésre került félmaraton például számtalan hobby futónak –is- adott esélyt arra, hogy megmérettethesse magát. Amennyiben a sok-sok edzés után mégis rosszabbul teljesített valaki a vártnál, akkor érdemes utánajárni, mi is hátráltatta a csúcsteljesítmény elérésében. Ehhez azonban fontos, hogy tisztában legyen aktuális állapotával, teherbírásával, hiszen ez az alapja annak, hogy megfelelő edzéstervet tudjon magának felállítani. A témában dr. Matusovits Andrea sportorvos és Ramocsa Gábor erőnléti edzőt, a Sportorvosi Központ munkatársait kérdeztük.

A búvárkodás egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sport, mely során egy teljesen más világ tárul a szemünk elé. Bár mindenféle sportolás erősen javallott az egészségmegőrzés-és visszanyerés tekintetében – így a búvárkodás is-, ám felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha már egy régóta búvárkodó személynél kiderül, örökletes trombofíliával küzd? Vajon elkerülhető megfelelő óvintézkedésekkel a trombózis? Vagy teljesen le kell mondani a merülésről? A kérdést prof. Blaskó György, a Sportorvosi Központ véralvadási specialistája válaszolja meg.

Az egész világ szeme a Rióban megrendezésre kerülő olimpián van, és szinte minden ország egy emberként szurkol saját sportolóinak. Nem kérdés, az olimpikonok óriási energiát tettek bele a tökéletes felkészülésbe lásd Hosszú Katinka vagy Kenderesi Tamás - amibe a megfelelő táplálkozás is beletartozik. Varga Dórát, a Sportorvosi Központ dietetikusát arról kérdeztük, vajon miből is áll a csúcsteljesítményhez szükséges diéta?

A hirtelen szívhalál megrázó esemény, főként akkor, ha fiatal, látszólag egészséges sportoló esik áldozatául. Az idei budapesti IRONMAN versenyen, Radoslav Okrucky szlovák triatlonista kétszáz méterrel a cél előtt összeesett és meghalt. A 41 éves szlovák versenyző halálának oka, az eddigi értesülések szerint, hirtelen szívhalál. Arról kérdeztük, Dr. Sztancsik Ilonát, a Sportorvosi Központ kardiológus, sportorvosát, hogy mi állhat a hátterében ennek a problémának, és hogy megelőzhetőek -e a „szív eredetű” váratlan halálesetek?