Teljesítmény-élettani felmérés - Teljesítménydiagnosztika

Teljesítmény-élettani felmérés - Teljesítménydiagnosztika

Minden edzés (terhelés) kialakításánál figyelembe kell venni az edzéseket végző egyén aktuális kondicionális állapotát. Egyrészt, a felállított célok eléréséhez az ideális edzéstervezés kiinduló alapját szolgáltatja, másrészt összehasonlítási alap a későbbi ellenőrzésekhez, így az elvégzett edzésmunka eredményességét illetően visszajelzés kapható a szakember (edző), illetve a sportoló számára.

Kapcsolódó cikkünk

Komolyan sportol?  Ismerje meg a teljesítménydiagnosztikát!

Komolyan sportol? Ismerje meg a teljesítménydiagnosztikát!

Évek óta edz és nem javul a teljesítménye, versenyre készül, nagy céljai vannak, vagy éppen most szeretne belevágni az edzésbe? Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője az optimális edzéstervhez szükséges teljesítménydiagnosztika jelentőségére hívta fel a figyelmet.


A teljesítménydiagnosztika alapjai

Fizikai terhelés (edzés) hatására az egyes szervrendszerek működésében változások jönnek létre. Ezek az akut elváltozások a terhelés formájától, nagyságától és gyakoriságától függ. Rendszeres végzett edzésmunka hatására a szervezet, élettani funkciók a terheléshez alkalmazkodni kezdenek, fejlődnek. A szervezet azokat az izomzatokat és élettani funkciókat fejleszti, amelyek igénybe vannak véve, tehát az edzésmunkának megfelelően adaptálódik a szervezet. Az alkalmazkodás folyamata megjelenik:

  • a neuromuszkuláris rendszerben;
  • a motoros gyakorlatok végrehajtásában;
  • a kardiorespiratorikus funkciókban;
  • izomanyagcserében.

A sportteljesítményben döntő faktor az izomzat anyagcseréje. Az izomanyagcserében számít, hogy az anyagcsere oxigén jelenlétében vagy anélkül történik (aerob vagy anaerob módon). Az anyagcserében részt vesz a tüdő, a szív- és keringési rendszer és az izom. Az energianyerés magában az izomzatban megy végbe, azaz ott van szükség oxigénre és onnan kell elszállítani a széndioxidot. A belélegzett levegőből az oxigénfelvétel a kisvérkörön keresztül a tüdőben zajlik. A szív függvénye, hogy milyen mennyiségű vér és mennyi idő alatt kering a testben. A három rendszer együttesen teljesíti az izomanyagcseréjét. Az izomanyagcseréről teljesítmény-élettani felmérés segítségével, spiroergometriás felméréssel kaphatunk információt.

Orvos válaszol

Göbölös Mária

Tisztelt Doktor Nő/Úr!
Egy kérdésem lenne a fiammal kapcsolatban. 14 éves lesz novemberben és rendszerint sportol, focizik egyesületi szinten. Szeretném megkérdezni hogy a tegnapi nap folyamán meccs előtt és közben is eléggé rosszul érezte magát fájt a feje és szédült egy kicsit de a meccset végigjátszotta. Amikor hazaértünk adtam neki egy fájdalomcsillapítót a fejfájása jobb lett de a szédülés nem igazán múlt el még a mai nap is fennáll. Nem is engedtem iskolába. Láza nincs azt mondja amikor feláll akkor szédül. Nyáron amikor melegebb volt előfordult hogy fájt a feje meccs vagy edzés után de ezt betudtam annak hogy meleg van és esetleg kevés folyadékot fogyasztott. Ezek utána egyből el is múltak miután hazaért és felfrissített magát. De a tegnapi után a szédülés még a mai napon is tart. Lehet hogy esetleg napszúrást kaptunk vagy valami komolyabb? gondoltam hogyha nem múlik akkor holnap a körzetihez leküldöm csak kicsit aggaszt ez a szédülés. Étvágya van, és rengeteg folyadékot itatok vele. Most volt sportorvosi vizsgálat is 3 hete /vizelet, EKG, szemvizs. vérnyomás/ és minden rendben volt. Ön szerint helyes ha holnap leküldöm a háziorvoshoz? vagy esetleg ez elmúlik 1-2 napon belül magától és nem kell nagyon aggódnom?? Köszönöm válaszát
Kedves Szülő!
Legyen szíves vizsgálatra küldeni 14 éves fiát! Valószínűleg nincs komolyabb probléma, lehet vírus fertőzés előjele, lehet napszúrás ha hányingere is van, lehet vérnyomás probléma, vércukorszint eltérés. Vizsgálja meg a háziorvos, esetleg egy laborvizsgálatot is érdemes megcsináltatni, ha nem múlnak a panaszok!
Üdvözlettel
Dr. Matusovits Andrea

A teljesítmény-élettani felmérés folyamata

A teljesítménydiagnosztikai alkalmazott eljárásokhoz tartozik a teljesítmény-élettani felmérés. A felmérésekkel az aktuális teljesítményt jellemző élettani mutatókat vizsgálják és értékelik. A sportági mozgások egyéni terhelésprofillal bírnak, ennek megfelelően célirányosan kell a vizsgálatot folytatni.

Az ergometriás mérések folyamán folyamatosan és pontosan mérjük az elvégzett munka mennyiségét. Többféle ergométerrel történhet a terhelés, futószalag, kerékpár-ergométer vagy karergométeren. A futószalagos mérés előnye, hogy a legtöbb vizsgálati személy ezen az eszközön képes elérni legnagyobb teljesítményét. A kerékpár-ergométer előnye, hogy a végzett munka mennyisége nem függ a testsúlytól, ugyanakkor helyi (láb-) fáradás miatt a maximális értékek kevésbé érhetők el. A karergométer olyan sportolók vizsgálatára alkalmas, akik nagymértékben használják felső végtagjukat (pl.: úszók, kajakozók, egyes küzdősportolók).

Spirográfia használatakor nem csak az elvégzett munkát mérjük pontosan, hanem a sportoló légzésteljesítményét is, a terhelés ergometriás eljárással történik, az arcra erősített maszknak köszönhetően a kilégzés egy zárt rendszerbe történik, amíg a belégzés a légtérből biztosított. Az eljárás segítségével meghatározható a kilélegzett levegő mennyisége és összetétele, oxigén és szén-dioxid tartalma. Az eljáráshoz kapcsolódik töbszörös vérvizsgálattal, amiből a pH-t, a laktát szintet és anaerob küszöböthatározzuk meg. Az eljárás alatt 12 elvezetéses EKG segítségével rögzítjük a szív működését, így megkapjuk a pulzusszámot, illetve az esetleges ritmuszavarok megmutatkoznak.

A spiroergometriai terheléses élettani vizsgálat részei

  • A vizsgálat előkészítése, nyugalmi vizsgálatok elvégzése (vérnyomás, általános anamnézis felvétel).

A terheléses vizsgálat háromféle alapvető protokoll alapján történhet:

  • Huzamos ideig tartó állandó terhelés (steady state állapot);
  • Fokozatosan növekvő terhelés (az anaerob küszöb-szint meghatározására szolgál);
  • Fokozatosan növekvő terhelés, amely a kimerülésig tart (vita maxima, a sportoló szubjektív érzése alapján vet véget a vizsgálatnak).

 

 

Spiroergometriás vizsgálat alatt az általános mért értékek

  • percenkénti légzésszám;
  • légzési térfogat;
  • légzési perctérfogat;
  • kilélegzett levegő oxigénkoncentrációja;
  • kilélegzett levegő szén-dioxid-koncentrációja
  • percenkénti oxigénfelvétel;
  • percenkénti szén-dioxid leadás;
  • Respirációs kvóciens;
  • relatív oxigénfogyasztás;
  • oxigénpulzus;
  • légzési ekvivalens.

A méréshez kapcsolód küszöbértékek:

  • aerob küszöb;
  • anaerob küszöb;
  • laktát-küszöb.

A különböző tesztprogramok futtatásával az ergométerek és spiroergométerek által képet kaphatunk a sportoló edzettségi állapotáról (kitolódott küszöbértékek), illetve maximális teljesítményéről.

Kiknek és mikor ajánlott teljesítmény-élettani felmérésen részt venniük?

Teljesítmény-élettani felmérés az élsportolók és fél-profi sportolók számára a versenyidőszakhoz és alapozó időszakhoz igazítva évente többször is ajánlott. Így pontos képet kaphatnak az elvégzett munka sikerességéről és a szervezet aktuális állapotáról, valamint megelőzhető a túlterhelés, túledzettség.

Az utánpótláskorú sportolók számára minden kondicionális képességfejlesztő fejlesztő időszak előtt és után érdemes a vizsgálatokat elvégezni, így a munka pontosan tervezhető és az esetleges fejlődési rendellenességek felfedezhetők.

Az amatőr és hobbisportolók közül azoknak ajánlott élettani felmérésen részt venniük, akik valamilyen célt tűztek ki maguk elé (akár egyénit, akár egy fél-maratoni futást), és az edzéseket nem szeretnék a véletlenre bízni, biztonságos ütemű fejlődésben az egészség szem előtt tartásával szeretnék elérni azt. Illetve nagyobb igénybevétel előtt, az arra való felkészülés megkezdésekor érdemes ellátogatni egy sportorvoshoz a teljesítménydiagnosztikai laborba. Ajánlott továbbá azoknak, kik hosszú, több éves kihagyás után szeretnék újra beépíteni a mozgást a mindennapjaikban.