Gyorsaságot, koordinációt, reakcióidőt fejlesztő edzéstervezés és -tartás

Gyorsaságot, koordinációt, reakcióidőt fejlesztő edzéstervezés és -tartás

A gyorsaság a kondicionális képességeknek egy nehezen fejleszthető speciális területe. Az erő, a gyorsaság és a koordináció egymástól nem elválaszthatóak, ugyanis erő nélkül nincs gyorsaság, és koordináció nélkül sincs gyorsaság.

A gyorsaság önmagában egy komplex képesség, aminek számos megnyilvánulási formája van. Az egyes megnyilvánulási formák sem egyeznek meg abban, hogy mely összetevő milyen arányban felel magáért a gyorsaságért. A gyorsaságot meghatározó főbb tulajdonságok:

  • Izomerő;
  • Izomrostok aránya;
  • Idegi szabályozás fejlettsége.

A gyorsaság megnyilvánulási formái:

  • reakcióidő (egyszerű és választásos);
  • reagálási gyorsaság;
  • mozdulatgyorsaság;
  • lokomotorikus gyorsaság;
  • gyorsulási képesség;
  • döntési gyorsaság;
  • mozdulatok gyakorisága;
  • tanulási gyorsaság;
  • gyorserő;
  • gyorsasági állóképesség.

 

A felsoroltak egy része vagy összessége adja egy adott pillanatban a sportoló gyorsaságát. Ahogyan az látszik, a gyorsasághoz nem pusztán az izomtömeg szükségeltetik, hanem a megfelelő neuromuszkuláris kapcsolatok (az izmok beidegzése). Ezért a gyorsaságfejlesztése különleges szakértelmet kíván. 

A gyorsaság megnyilvánulási formáinál más-más összetevőrészek dominálnak. Az izomtömeg meghatározó abból a szempontból, hogy egy adott mozdulatban mennyi izomrost képes részt venni. Minél több, annál gyorsabb lesz a mozdulat, amennyiben a többi feltétel is adott. A gyorsulási képességnél megfelelő tömegű izom hiányában hiába kimagaslóan jó a gyors és lassú izomrostok aránya, vagy fejlett az idegi szabályozás. Ugyanez igaz a lokomotorikus (menet-) gyorsaságra, hiába áll rendelkezésre elegendő izomtömeg, hiába jó az izomrostok aránya és hiába fejlett az idegrendszeri szabályozás abból a szempontból, hogy gyorsan képes aktivizálni az összes izomrostot, hogyha az idegrendszer néhány másodperc alatt elfárad, melynek köszönhetően nem képes a sportoló 8-10 másodpercig a maximális sebességét tartani. Ekkor érvényesül az „üveg nyaka” effektus, ahogyan azt, hogy mennyi folyadék képes távozni egy üvegből a legszűkebb keresztmetszet határozza meg, azaz az üveg nyaka, úgy a gyorsaságnál megnyilvánulásainál is a legfejletlenebb összetevő fogja meghatározni a maximális teljesítményt.

A gyorsaság fejlesztése

A gyorsaság fejlesztése – mint ahogyan egy képességfejlesztés sem – nem történhet önkényesen. Meg kell határozni, hogy melyik megnyilvánulási formájára van szükség az adott sportágban, ki kell tűzni a célt. Fel kell mérni az egyén képességeit és az árulkodó jelekből levonni a megfelelő konzekvenciát, hogy milyen irányba kell megkezdeni a munkát. A gyorsaságfejlesztésénél mindig szem előtt kell tartani, hogy ahhoz, hogy bármely képesség fejlesztése a teljesítményben realizálódjon, a képesség összetevőinek együttes fejlesztése szükséges. Az izomtömeget hiába növeljük, hogyha a mozgáskoordinációt nem, hiába a gyorsaság, ha az idegrendszer állóképessége nem megfelelő, és hamar „szétesik” a mozgás. Elmondhatjuk, hogy a gyorsaságfejlesztéshez a gyorsaságért felelős mentális és fizikai képességek összességét és egymás közötti kapcsolatát ismernie kell a szakembernek, illetve széles repertoárral kell rendelkeznie a különböző képességekért felelős összetevőket fejlesztő módszerek és gyakorlatok területén.